FAQ

Frequently asked questions

Wilcoxon-féle előjeles rangpróba egy konstanshoz viszonyítva (SPSS)


Amennyiben a célunk egy nemparaméteres változó összevetése valamely külső értékkel, egymintás Wilcoxon-próbát alkalmazunk. Ilyen esetekben az adott változónak legalább ordinális mérési szintűnek kell lennie, ugyanis az átlag mellett a medián az az érték, melyet ilyen módon összehasonlíthatunk egy előre megadott, külső értékkel. Fontos tudni, hogy ez a próba az egymintás t-próba nemparaméteres párja, tehát nem csak ordinális változók esetén alkalmazhatjuk, hanem olyan metrikus változóknál is, melyek eloszlása nem felel meg a normál eloszlásnak. A külső érték rendszerint egy mediánérték, amelyet valamilyen korábbi kutatásból vagy más forrásból ismerünk.

Az egymintás Wilcoxon-próba futtatása és hivatkozása SPSS-ben Az egymintás Wilcoxon-próba megtalálható az Analyze>Nonparametric tests>One sample fül alatt. A „Fields” fül alatt válasszuk ki azt az ordinális változót, melyen az összehasonlítást szeretnénk elvégezni. A „Settings” fül alatt jelöljük ki a „Compare median to hypothesized (Wilcoxon signed-rank test)” és adjuk meg az általunk feltételezett mediánt a változó tekintetében. Az eredmények táblázatában látjuk a nullhipotézist, miszerint a kiválasztott változónk mediánja megegyezik az általunk megadottal. Ahol ez nem teljesül, ott elvethetjük ezt a nullhipotézist.




Wilcoxon-féle előjeles rangpróba páros mintán (SPSS)


Amennyiben két összefüggő mérést szeretnénk összehasonlítani egy csoporton és nem teljesül a normalitás feltétele, akkor páros mintás Wilcoxon-próbát kell alkalmaznunk. Ez a próba a páros mintás t-próba nemparaméteres párja. A páros mintás t-próbával azonos módon, kontroll-feltételes elrendezésben tudjuk alkalmazni vagyis egy elő- és utósztelés eredményeit hasonlíthatjuk össze. A próba feltétele, hogy olyan folytonos (metrikus) változókon vizsgálódjuk, ahol a normalitás nem teljesül vagy a változó ordinális mérési szintű legyen. A páros mintás Wilcoxon-próba egy mérési csoporton belül hasonlítja össze két változó mediánjainak különbségét. Ha a különbség közel áll a nullához, akkor megtartjuk a nullhipotézist, a mérések között nincs számottevő különbség. Szignifikáns eltérés esetén az alternatív hipotézist választjuk. A kalkulációhoz kérhetünk leíró statisztikát is, így arra is lehetőségünk nyílik, hogy kiderítsük, melyik változó esetében milyen irányba változnak a különbségek.

Próba futtatása SPSS-ben:

Keressük meg a próbát az Analyze > Nonparametric Tests > Legacy dialogs > 2 Related Samples menüpontban

A felugró ablakban kiválaszthatjuk az ordinális változó párokat, melyeket össze akarunk hasonlítani. Jelöljük ki a Wilcoxon lehetőséget! Options fül Az „Options” fül „Descriptive” lehetőségét is megadhatjuk, hogy lássuk, a mediánok értékét. Az eredmények között a „Test statistics” szignifikancia értékét megtekintve láthatjuk, hogy van-e különbség a mediánok között vagy sem. A nullhipotézis szerint nincs, ezért ha nem szignifikáns, a mediánok megegyeznek. Hivatkozása: W(df - szabadságfok) = próba értéke, Z = z értéke, p = szignifikancia




Wilcoxon-féle előjeles rangpróba (R)